kis integető kezecskék Háttérkép mosolygó gyerekekkel

Szerző: Béres Erika

Komoly munka a törzs és fej egyenesen tartása közben fenntartani az egyensúlyt és összehangolni a négy végtag mozgását. Közben szem, a hallás és az egyensúlyrendszer ugyanúgy fejlődik, ahogyan az intellektus is, hiszen megfigyel dolgokat, játszik, fejlődik az emlékezete is.
Az iskoláskor körül jelentkező tanulási nehézségek és beilleszkedési zavarokat 60%-ban hozzák összefüggésbe a kúszás, de leginkább a mászás kimaradásával.

Érdekesség

16 éves korig a tanulási nehézségek segítése (terápiája),hogy visszavezetik a gyereket a csecsemőmozgáshoz (kúszás,mászás stb) és ezt gyakoroltatják vele!!! Nem véletlenül a program része a mászás Mozart:Cosi fan tutte zenéjére.

 

A gyerekek már egészen kis koruktól vonzódnak az állatokhoz, rendkívül érdekli őket minden, amiben állatok szerepelnek. Ezért találtam ki az erdőt, Ukk Mukk Fukkot.

Teljes cikk: Teljes cikk a sonline.hu-n: Észrevétlenül a a természettudományok világába külső

A gyermek a mesehallgatás során nemcsak a mesélő szülőre, hanem befelé is figyel, lelki szemei előtt megelevenedik a történet, és a saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot. Mesehallgatás közben nagyon intenzív belső munkát végez, elképzeli, amit hall, és egy belső illusztrációban megrajzolja saját történetét. Ez segíti őt a nap folyamán felgyűlt feszültségei, negatív érzései feldolgozásában,és azoknak a félelmeinek a megszelídítésében, amelyeket nem tudott, vagy még nem mert megfogalmazni. A mesélővel való személyes kapcsolata segíti abban, hogy érzelmi biztonságban érezze magát, ellazuljon, átadja magát annak a lebegő tudatállapotnak,amelyben a belső képvilágát megelevenítheti, és létrehozhatja a belső mozit.

Az álmodás és minden olyan cselekvés, amely fantáziatevékenységet indít be, belső képalkotással jár együtt, így a játék, a mese, a merengés, az álmodozás és később az olvasás is. A belső képalkotás a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyerek mintegy szemünkbe akasztja a tekintetét, néz ránk elámulva, ugyanakkor látszik a szemén,hogy valójában nem minket lát, nem minket néz, hanem miközben azt mondjuk, hogy felhúzta a hétmérföldes csizmát, átlépte az ezüsthegyet, átlépte az aranyhegyet, átlépte az Óperenciást…

Egy kapcsolódó cikk: Kétéves kor alatt is jót tesz a könyvtár. külső

Könyvtárba kell vinni a gyerekeket, még mielőtt elkezdenének beszélni, így felkészültebbek lesznek az iskolára.

Miért jó, ha olvasunk a gyereknek?

A szavak, mondatok képzeletvilágokká alakulnak és megjelennek a gyerek lelki szemei előtt. A képzelőerő hihetetlen teljesítménye, hogy képek jönnek létre. Ezért megdolgozik az agy, és ez viszi előre a fejlődésben.

Mi történik a tévénézéskor? A gyerekek megtanulják elfogadni azt, amit látnak, hisz a programválasztást leszámítva semmi sem alakítható. A kisgyerekek, amikor először leültetik őket a tévé elé, még beszélgetnek a készülékkel. Megmondják a nyúlnak, hogy ott lapul a róka. Vagyis megpróbálnak beleavatkozni. Néhány heti tévézés után a többségük rájön, hogy felesleges és alkotás utáni vágyuk elapad.

Kérlek, titeket, ha érdekel benneteket a gyermeketek jövője, ne engedjétek a mindennapi televíziózást. Amikor mesét néz a gyerek, nézzétek vele együtt és beszéljétek meg a látottakat…

A 0-3 éves korig tartó életszakasz döntő a gyerek fejlődése szempontjából!

Az agyfiziológiai kutatások eredményei, másrészt a gyermekpszichológia bebizonyította, hogy a gyerek észbeli fejlettségének kulcsát az élet első három évének tapasztalatai adják, hiszen ez az agysejtek kialakulásának időszaka. Egyetlen gyerek sem születik zseninek, vagy butának.

Minden az agynak a meghatározó években történő stimulációjától és fejlődési ütemétől függ. Ez a születéstől a hároméves korig tartó időszak. Az óvodában már késő nevelni.

Mi a korai fejlesztés célja? A zsenik nevelése?? NEM! A korai fejlesztés célja, hogy a gyermeknek olyan képzést biztosítsunk, ami által fejlett ésszel és egészséges testtel rendelkezik, valamint gondolkodó és jóérzésű lénnyé válik. A legfontosabb: kifejleszteni a gyerekben a saját, reálisan megvalósítható lehetőségeinek határtalan voltát, hogy ezáltal a világban minél tartalmasabb életet élhessen.

A korai fejlesztés tehát az újszülött korlátlan képességeinek kihasználását jelenti.

Az ember gyermeke lényegesen fejletlenebbül jön világra, mint az állatok kicsinyei: csak ordítani és szopni képes. Az állatok utódai (kutya, majom, ló) már a születésükkor tudnak mászni, kapaszkodni, lábra állnak és járnak. A zoológusok szerint az újszülött gyermek 10-11 hónappal van elmaradva a fejlődésben az állatok kicsinyeihez képest. Az állatkölykök agya a születésükkor gyakorlatilag teljesen kifejlődött, ugyanakkor az újszülött gyermek agya egy üres laphoz hasonlatos.

A gyermek tehetsége attól függ, mit írunk erre a tiszta lapra.

Ezek a gondolatok vezéreltek a 3 gyermekek nevelésekor. Szoktátok mondani, hogy változatosak a programjaim és jól használjátok a tanácsaimat. Vallom és hiszem a fenti gondolatokat, hogy az első három év a döntő a gyerek fejlődése tekintetében.

Úgy tartják, hogy az emberi agy kb.egymilliárd sejtből áll, de az újszülöttnél ennek nagy része még nem működőképes. Az az időszak, amikor a sejtek közötti kapcsolatok a legaktívabban fejlődnek, a születéstől a gyermek három éves koráig tart. Ebben az időszakban a létesül a kapcsolatok 70-80 %-a. Annak függvényében, hogy ezek milyen mértékben fejlődnek, növekszik az agyi kapacitás. Az agy már születés utáni első 6 hónap során eléri a felnőttkori teljesítőképességének 50 %-át, három éves korban pedig a 80%-át. Természetesen nem azt jelenti, hogy a gyermek agya három éves kora után nem fejlődik tovább, de három éves korra alapvetően kifejlődik az agy hátsó lebenye, négy éves korra pedig ebbe a bonyolult rendszerbe bekacsolódik az agy homloklebenynek nevezett része is.

Az agy alapvető képessége a külső jelek befogadása, azok információvá alakítása és rögzítése így alakul ki. Ez a legfontosabb alap, amelyen a gyerek további intellektuális fejlődése alapul. Ezen a kialakult bázison tovább fejlődik 3 éves kor után a gondolkodás, alkotás, kifinomult érzések stb.

Tehát, ha három éves korig nem alakult ki ez a tartósan szilárd bázis, mindig hiányozni fog az alap.

Ha valamivel meg lehet szerettetni az olvasást,akkor az a Csiperke néni és Csiperke bácsi történeteivel.Elsősöknek olvasásra, 5 éves kortól felolvasásra.Nemcsak a szöveg a vicces és magával ragadó a történet,hanem a rajzokat is sokáig fogjátok nézegetni.

Amikor a gyermekeim picik voltak,akkor mindegyiküknek addig kellett mesélnem a Nemes Nagy Ágnes verses mesécskéjét,h.mindenki megtanulta(én is:-) Leporellós könyv,tehát játékra is felhasználható (pl. mi házat és hörcsögfuttató akadálypályát is ebből építettünk 🙂 A nyári babatáborban is mesélni fogom.

A könyvtári (régi kiadású) könyvekben fordítva rossz sorrendben vannak a lapok. (az országban mindenhol). Ez fenti kiadás pontos.

1,5 kortól.Maszat egy kisfiú.Néha irigy(nem adja másnak a kismotorját:-) Maszat játszik; Nem szeret aludni menni; Maszat álmos stb. Ez is könyvfüggőséget okoz. Szép szöveggel és aranyos figurákkal…

a